András Adél: Tiszta tudat, tiszta haszon

Nem értem, hogy történhetett, biztos úr, honnan szerezte a gyerek. Neten rendelhette, mert
én életemben még egy füves cigit sem, inni sem ittam soha. Tiszta tudat, tiszta üzlet, tiszta
haszon, ez az én mottóm, ez visz engem előre. Mert egy kis egyéni vállalkozásból nem lesz
csak úgy tőzsdén jegyzett infós cég. Marha sok meló, erős kéz és józan ítélőképesség kell
hozzá.
Jaj, biztos úr, én sem. Nem mintha a mi időnkben lett volna rá lehetőség, a vasfüggöny
áldásai, ugye. Narkó, ugyan! Tablettából pacsmagolt kannás bort nyomtunk, na de azóta sem
iszom bort, nem én, a férjem is megmondhatja. A vodka, az legalább nincs tele vegyszerrel;
de drogot, azt soha, igaz drágám? Vedd már ki a hülye bluetooth-t a füledből!
Ne piszkálj állandóan, hívhatnak a cégtől, na, ugye, máris!
– Szia, nem zavarsz, mondd! Hogy mi? Ne azt az adatbázist, ne arra a honlapra! Oké,
rögtön indulok, de most valami gond van a gyerekkel. Addig el ne kezdjétek!
Elnézést, biztos úr, most rohannom kell, de a feleségem mindent intéz, holnap aztán
beszélek a gyerekkel. Vagy hétvégén. Nem, hétvégén Fehérvárra kell mennem, de majd
megoldjuk, ahogy mindig, nem lesz itt semmi gond.
Kereskedelmi mennyiség? Nem hiszem, hogy annyi volt nála, egy kis tasakkal talán; hisz
látja, biztos úr, stabil családi háttér, soha egy hangos szó. Érte hajtunk a férjemmel
éjjel-nappal, mindig mellette állunk, taníttattuk, gimibe is járt. Egy évig bírta szegénykém a
versenyistállót, de hát minek is az neki, megvan mindene. Szép kis garzont kapott, most
újítjuk fel, ne albérletből induljon, mint mi. Látom, persze, hogy néha zavart a tekintete. De
kérdem én, ki nem lazít időnként. Ez a kegyetlen világ meg a mocskos internet, az bizony.
Mert itthon minden rendben, nálunk csak jó példát lát a gyerek, semmi káros szenvedély,
semmi függőség. Megyek érte rögtön, hogyne, máris hazahozom, csak elszívom a cigit.