Meleg Viktória Tímea: [Azt hiszem beleszerettem a holdba…]

Azt hiszem beleszerettem a holdba
Hiszen már észre se veszem a csillagokat
Csak a változó égitestet nézem
Mikor végre felbukkan az égen
Van hogy egész alakjában
Van hogy hókifli formájában
De mindennap mikor meglátom
Még mindig ugyanúgy gondolom
Hogy nála szebbet és különlegesebbet
Nem láttam soha életemben
Pedig van olyan nap mikor észre se veszem
Tudomást se veszek róla
Mikor megnyitom a galériát
És régi képek között
Csak elhaladok gyorsan
Pedig van egy külön mappám
Miben csak ő világít
És néha-néha titokban
Csodálom őt
Mikor megnyitom azt
Amit nem kellene
Pedig esküszöm hogy próbálkozom
Csak a természet is eléggé ellenem van
Mert mikor belenézek a víztükörbe
Onnan is ő mosolyog vissza
Ez olyan amikor esténként aludni próbálnék
Különböző történetek mennek a fejembe
És egyszer csak belliben ő
Én meg a leggagyibb mosollyal
Bámulom a plafont
Miközben megkérdezem
Igaz hogy halkan
De hogy mégis mi történik velem
Hogy a holdtól észre se veszem
Azt a megannyi csillagot
Ami engem körbe vesz
-pedig ő a napot kergeti