Mészáros András Gábor: Kötél és ék

Nem baj lassan meghalunk
mind és ők előbb halnak
mint én eltemetjük a beteg
sejteket a föld alól nem ordít a szeretet
nem mérgez a követelő ügyelet élni fog
az utódban a betegség de már megvan
az ellenszer a kor talánya a korral jár
hogy nincs ismeretlen ami a korral
nem kezelhető le géz
van szesz van
elég a spiritusz és nem fertőződik ne
szólj szám ne fájj fejem néma
bánatnak ordít a
gyereke szükség törvényt bont határainkat
méhburokban feszegeted
bomlik a
fal foszol
a hús
a vér amit le nem mosok
amiben tovább haladok
véretekből újvér vagyok
alkalom szüli a felnőtt létet nem az
anya
hordoz itt csak én hordozom.