Papp Ildikó: Lapos betűk

Épp gyorsan iszom,
nemcsak a hideg kakaót.
Két eleme hidegen, nem összeforrva jó.
Hirtelen megmarad két különnek,
mégis hol összeértek, látszólag egyek.
Néhol bámulnak belőle kerek szemek,
de végül az örvények mindent elnyelnek,
kezem sietősen ír, ilyentől reszket,
ahová nem siethet.

Laposak a betűk, nincs kerek bennük,
elfolynak a kakaós tejbe,
a múltnak sincs kerek alakja,
félek előbb húz szét ez az erő,
minthogy megértsem a lényeget,
minden volt és lesz,
mind öreg lelkek,
minden tekintet egy.
Olvadó szemek után
a fájó idő örvényben
maradt a részleges emlékezet.