“ …kialakul egy kapocs a jelenlévők között, amit maga az élmény hoz létre.” – Interjú a m.a.d.a.m. zenekarral 

A Kelet-Nyugati Alkotóműhely 2023. december 1-3. között megrendezett Hosszú Hétvégéjén koncertet adott a m.a.d.a.m. zenekar.  A formáció három tagjával interjút készítettünk, kérdéseinkre Táibl Eszter, Horváth Réka és Hrotkó Csenge válaszoltak.

A Kelet-Nyugati Alkotóműhely 2023. december 1-3. között megrendezett Hosszú Hétvégéjén koncertet adott a m.a.d.a.m. zenekar. 

A formáció három tagjával interjút készítettünk, kérdéseinkre Táibl Eszter, Horváth Réka és Hrotkó Csenge válaszoltak. 

Kérdező: Mióta zenéltek együtt, hogy alakult ki ez a formáció? 

Táibl Eszter: Három éve dolgozunk együtt összművészeti társulatként. Réka kezdett el dalokat írni, amiket eleinte az előadásainkhoz használtunk fel. Nem sokkal később Csenge is hozta a dalszövegeit, dallam ötleteit, amiket aztán együtt dalokká formáltunk. Ezek a dalok már nem tudtak várni addig, amíg újra előadásra kerül a sor és egyre több is lett belőlük, így megérett egy koncert csak a daloknak. Rájöttünk, hogy ez működik, szeretjük, a közönség is szereti. A zenék pedig így nagyobb figyelmet kaphattak. Így lettünk m.a.d.a.m. társulaton belül m.a.d.a.m. band is.  

Horváth Réka: Mindig is álmom volt egy női zenekar. Esztivel és Csengével a madamos próbákon nagy élmény volt együtt énekelni, együtt zenélni. Így gondoltunk rá, hogy jó lenne egy tisztán zenei formáció. A dalírás gyerekkorom óta életem része és a lányok nagy inspirációt és löketet adtak ebben. Csengének varázslatos szövegei vannak, amiket élmény hangszerelni, dallá formálni. 

K: Hol látjátok magatokat a magyar zeneipar palettáján? Mi a célotok a zenéléssel? 

Eszter: A zenélés célja számomra az, hogy a hallgató részese legyen annak a világnak, ami abban a 3-4 percben létre tud jönni, amíg egy dal szól. Hiszen én, mivel létrehozom, tudom milyen; tapasztalom, amikor énekelek, zenélek, de ez akkor a legjobb, ha megoszthatom ezt az élményt másokkal.  

K: Van olyan szerzeményetek, ami különösen nagy jelentőséggel bír számotokra? 

Eszter: Mivel a számaink a saját életünk során megtapasztalt állapotok, érzetek szövegbe foglalt mása, ezért különösen fontosak. Ez nyilván a saját dalokra érvényes, de például a népdalokból is értelemszerűen azokat dolgozzuk fel, ami számunkra jelentéssel bír, mert szól hozzánk, ismerős nekünk. Velem például az is megesett, hogy az én állapotomról Csenge írt szöveget, mert ő volt az, akit akkor az ihlet megtalált, Réka pedig hasonlóan csodásan dallamot írt rá. Így született meg az én balladám, ami számomra a legjelentősebb.  

Réka: Különösen a dalok születését élvezem, nehéz lenne választani közülük. Számomra az összes dalban van valami, ami miatt közel áll hozzám. A dalok születése számomra egy csoda, ahogy ülök a zongoránál bort vagy kávét szürcsölve és a dallamok megszületnek…igazi élmény. 

Hrotkó Csenge: Hasonló az alkotói élményem, mint Rékának, én is extázis közeli állapotokba tudok esni egy-egy dalszöveg megírása során. Olyankor nem alszom, nem tudok másra figyelni, csak gondolkozom, dúdolgatok, írok, radírozok, átírok, és sokszor utána hetekig ott dübörögnek a fejemben a megszületett sorok. Ebből a szempontból a saját szerzemények nagyobb jelentőségűek a számomra, hiszen itt az alkotói folyamatból is jobban kiveszem a részem. De a népdalfeldolgozásainkat is imádom! Elképesztő, hogy Réka milyen innovatív zenei ötletekkel áll elő, és ahogy ezeket a magyar szívekhez nagyon közel álló dallamokat Réka és Eszti átadja a közönségnek.  

K: Éreztek-e különbséget a magyar és a más nyelvű előadás, kifejezés között? A közönség hogy szokta venni a nyelvváltást egy koncerten? 

Réka: Egy számunkban (Kedves szavak) használunk csak portugál nyelvet, valamint ómagyart. Leginkább a szavak hangzása miatt, kicsit dadaista stílusban született ez. A közönség számára egy plusz és érdekes fordulat szokott ez a dal lenni a koncertek alatt. 

Csenge: A régi magyar szavak használata szerintem nagyon felszabadítóan hat ránk, hiszen a konkrét jelentést a közönség valószínűleg nem ismeri, ezért nagyon nagy játékterünk van arra vonatkozóan, hogy hogyan közvetítjük a számukra, milyen hangulatot adunk ezeknek a szövegeknek. Jelenleg egy spanyol szövegen dolgozom, ami szerintem egy nagyon szenvedélyes hangzású nyelv, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy a zenei kíséret is tükrözni fogja ezt.  

K: Mitől lesz jó egy dalszöveg/koncert/táncház? 

Réka: Ha őszinte és élvezik az előadók. 

Csenge: Imádom a dalszöveg műfaját, szerintem ez a legkönnyebb és egyben legfortélyosabb módja annak, hogy átadj egy gondolatot, érzelmet, vagy valamilyen állapotot a közönségnek. Sokszor csak énekelgeted a szöveget újra és újra, és egyszercsak világossá válik, hogy mit is jelent, és akkor történik a csoda. Számomra az a legjobb dalszöveg, ami érzelmeket közvetít, amihez lehet kapcsolódni, és aminek van egy korokon átívelő érvényessége: mindegy, hogy harminc év múlva vagy most hallgatja valaki, és az is mindegy, hogy húsz éves vagy, vagy kilencven, ha a dal tud neked mondani valami igazit, valami egészen olyat, amire szükséged van és amitől több leszel, akkor nem használódik el egy év alatt. A koncertekben és táncházakban az a legizgalmasabb, hogy egyszeri és megismételhetetlen, hogy lehetünk ott tizenöten, vagy harmincezren, kialakul egy kapocs a jelenlévők között, amit maga az élmény hoz létre.  

K: Van-e konkrét személy, együttes, vagy más művész, aki inspirációt jelent számotokra?  

Réka: Mózes Tamara, Molnár Emese, Szeghő Borbála tartott nekünk ének workshopokat, ezek nagy jelentőségűek voltak. Fontos számunkra a hozzáértő külső fülek beavatása, ezek hozzásegítettek a közös hangzásunk kialakításában.  

Köszönjük szépen a m.a.d.a.m. Band tagjainak az interjút!