Buborék – pályázati eredmény

A Kelet-Nyugati Alkotóműhely Hosszú Hétvége c. programsorozat részeként meghirdetett “Buborék” címmel kiírt képzőművészeti pályázat nyertes művei.

A Kelet-Nyugati Alkotóműhely Hosszú Hétvége c. programsorozat részeként meghirdetett “Buborék” címmel kiírt képzőművészeti pályázat nyertes művei.

Gyászfeldolgozás 90 percben, egy ülésben
“Mit akar a lelkünk, ha nem ver többé a szívünk? Hol kezdődik az életen túl? Létezik-e szellemvilág? Ha igen, hol? Itt, közöttünk? Felismerhetőek? Lehet-e kapcsolódni láthatatlan erőkhöz, innen alulról, ha elindulunk fölfelé?”
Az elmúlás feltételezi a létezést, és fordítva. Hogy azonban ezen a kölcsönösségen kívül létezik-e bármi, az örök kérdés marad, mert a rendszer részeiként nem szerezhetünk tapasztalatot a rendszeren kívülről.

A Barangoló Drámaírói Műhelyben született kortárs dráma rituális játékként kelt életre. December közepén volt a bemutatója a Páternoszter című előadásnak. A Kelet-Nyugati Alkotóműhely produkciója a Déryné Program Barangoló alprogram támogatásának köszönhetően valósult meg. Az előadás rendezőjével, Létmányi Attilával beszélgettünk.

A Kelet-Nyugati Alkotóműhely 2023. december 1-3. között megrendezett Hosszú Hétvégéjén koncertet adott a m.a.d.a.m. zenekar.
A formáció három tagjával interjút készítettünk, kérdéseinkre Táibl Eszter, Horváth Réka és Hrotkó Csenge válaszoltak.

A Kelet-Nyugati Alkotóműhely által rendszeresen szervezett felolvasóest feltett szándéka egy irodalomművelő-és kedvelő közösség kialakítása. Célunk az eseménnyel, hogy azok az alkotók, akik úgy érzik, hogy az irodalomban mondanivalójuk van és képesek többeket megszólítani, lehetőséget kapjanak az önkifejezésre. Ezzel létrejön egy olyan közeg, amely bizalmas, ugyanakkor a művészi, objektív perspektíva is érvényesülni tud. Felolvasóestjeinket követően rendszerint kötetlen beszélgetés jön létre az alkotók között műveikről és önmagukról.

A Kelet-Nyugati Alkotóműhely Egyesület immáron ötödszörre rendezi meg Hosszú Hétvége címet viselő összművészeti programsorozatát, mely alkalomból nyílt képzőművészeti pályázatot hirdet „Buborék” altémában.

“Mikor Baal a föld ölében rothadék,
Még ilyen nagy, néma, fakó volt az ég,
Ifjú, pőre, rémítő és csodaszép,
amint Baal szerette, amíg élt.”
A színpadot az álom dramaturgiája szervezi. Bármikor összeolvadhatnak és szétválhatnak események, alakok és tettek. Zenemű. Koncert, cirkusz, lét-kaleidoszkóp. Agónia.
Az előadás középpontja egy halott; egy test, egy bomló hulla, ami valamikor a vízbefúlt lány, az otthagyott gyermek, a közönség és maga Baal.

Az erdélyi férfitáncok történeti feljődése.
Az előadás célja, hogy megismertesse a magyar tánckincs azon részét az emberekkel mely
a mindennapokban és a populáris kultúrában nem kap kellő figyelmet.

Előadásunkban a férfi és nő mindenkori kapcsolatát térképezzük fel két hétköznapi történeten keresztül,
eltérő perspektívából.
Visniec (román) és Walczak (lengyel) darabjai a mi korunkból szólnak, de örök
problematikáról.
Előadásunkkal nem akarunk válaszokat adni, következtetéseket, konklúziókat levonni. A
szerelemről, mint időn és téren kívül álló dimenzióról szeretnénk beszélni, az emberi élet értékéről,
minőségéről, céljairól ennek a dimenziónak a függvényében.

Tóték egy teljesen hétköznapi vidéki család életét élik, a falusi idillt csak
a távolban zajló háború árnyékolja be kissé.
Mindenesetre
mátraszentannai távlatból a világ gondjai nem is tűnnek olyan
borzongatónak.
A községben pedig ott van Tót Lajos, a tűzoltó, aki
mindig tudja, mit, hogyan kell csinálni...
Csak arra kell vigyázni, hogy a
fronton harcoló fiúnak baja ne essen. Ahhoz pedig arra kell vigyázni,
hogy az Őrnagy úrnak jól teljen a pihenés. Ahhoz pedig arra kell vigyázni, hogy ne
nézzünk el a feje fölött. Ahhoz pedig arra kell vigyázni, hogy a
szemünkbe legyen húzva a sisakunk.
Ja, és persze, hogy mindig
legyen elég karton.